A Déli-sark a déli féltekei tél folyamán napfényt egyáltalán nem kap. Nyáron a nap folyamatosan a horizont felett van, de csak alacsonyan. A felszínt elérő napsugárzás legnagyobb részét a fehér hó visszaveri. A nap melegségének a hiánya, kombinálva a magas tengerszint feletti magassággal (kb. 3200 méter) eredményezi azt, hogy a Déli-sarké a Föld leghidegebb éghajlata. A Déli-sarknál sokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint az Északi-sarknál, elsődlegesen azért, mert a Déli-sark nagy magasságban, a kontinentális szárazföld belsejében helyezkedik el, míg az Északi-sark a tengerszintnél, az óceán közepén (amely óceán hőtárolóként is viselkedik).

A déli félteke nyarának közepén (január) a Nap eléri pályája legmagasabb pontját (kb. 23,5˚), az átlagos hőmérséklet –25˚C körüli. Ahogy az év-hosszúságú „nap” a lenyugváshoz közeledik, a hőmérséklet szintén süllyedni kezd. Napnyugta (március végén) és napkelte (szeptember végén) időszakában a hőmérséklet –45˚C, télen a hőmérséklet folyamatosan –65˚C marad. Az Amundsen-Scott Déli-sark Állomáson feljegyzett eddigi legmagasabb hőmérséklet –14 °C, a legalacsonyabb pedig –83 °C volt. (A Földön nem ez volt a leghidegebb, mert a feljegyzett legalacsonyabb hőmérsékletet, –89,6 °C-ot a Vosztok állomáson, 1983. július 21–én mérték.)) Az éves középhőmérséklet –49 °C.

A Déli-sark klímája sivatagiasan száraz, szinte alig kap csapadékot. Azonban a gyakran igen erős szél hóvihart fúj és a déli-sarki állomást is lassan betemeti a hó.

Havi átlagos hőmérséklet és csapadék mennyiség (Celsius, milliméter) Déli-sark, Antarktisz

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés