A 800 km széles átjáró a Horn-fok és a Déli-Shetland szigetekhez tartozó Greenwich Island között húzódik. A szoroson keresztül lehet a legrövidebb úton megközelíteni az Antarktiszt. Szintén a szoroson keresztül húzódik az Atlanti és a Csendes-óceánt elválasztó képzeletbeli vonal, amely a Horn-fok és a Snow Island között húzódik. A határvonal alternatív meghatározása a Horn-fokon áthaladó földrajzi hosszúsági fok.

A Dél-Amerikát megkerülő két másik útvonal, a Magellán-szoros és a Beagle-csatorna nagyon szűk és meglehetősen kevés helyet hagy, különösen a vitorlás hajók esetében, a manőverezéshez. A hegyekből hirtelen lezúduló szelek miatt nagy a veszélye annak, hogy a hajó a sziklákra sodródik és a nyugati irányba haladó hajóknak általában erős ellenszéllel és tengeráramlattal kell megküzdeni. Ezért ez a két átjáró mindig nagyon veszélyesnek számított és a Drake-átjáró felfedezése után a legtöbb vitorlás hajó utóbbit használta. Az egyetlen szárazföld az átjáróban a Diego Ramirez-szigetek kb. 50 km-re délnyugatra található a Horn-foktól.

Mivel a Drake-átjáróban, illetve ezen a szélességi fokon az egész világon nincsen egyetlen jelentős földtömeg, ezért a világ legnagyobb tengeráramlata alakult ki itt (az Atlanti Sarki Áramlás vagy Nyugatiszél-áramlás), amely az Amazon folyó vízhozamánál 600-szor több hűvös vizet szállít.

A földtörténeti kutatások révén ismert, hogy az átjáró 41 millió évvel ezelőttig zárva volt, ezért a Csendes- és Atlanti-óceánok egyáltalán nem érintkeztek és az Antarktisz a jelenleginél melegebb, jégmentes volt. Az átjáró megnyílása után a meginduló áramlás úgy módosította az éghajlatot, hogy az Antarktisz jelentősen lehűlt.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés