Nyugat-Antarktisz
Nyugat-Antarktisz geológiai felépítése sokrétűbb, mint Kelet-Antarktiszé. A két terület között a Transzantarktiszi-hegység képezi a választóvonalat. A hegységet Transz-Antarktikus-lépcsőnek is nevezik. A hegységnek több 4000-4500 méteres csúcsa is van.
Nyugat-Antarktisz mozgó (orogén) övezetet alkot a paleozoikumtól napjainkig. Domborzatának nagy részét jég fedi. A perm-triász korszakok fordulóján intenzív gyűrődés játszódott le, ez volt a Gondwana-orogenezis, ami Antarktiszt, az Andok keleti vonulatait és Ausztrália külső szegélyét is érintette.
Az Antarktisz legmagasabb csúcsa, az 5140 méteres Winson Massif az Ellsworth-hegységben található. A hegység hovatartozásáról vita folyik, mivel egyesek az Antarkt-andesi, mások a Transzantarktiszi-hegységrendszerhez sorolják. Az Usarp-hegység kőzetanyagát amerikai kutatók dolgozzák fel, akik kísérletet tesznek a kainozoikumi vulkáni üledék által lefedett,metamorf üledékek pontos korának meghatározására. A Byrd-jég alatti medencét általában 1500-2000, de néhol 3000-4000 méter vastag jég borítja. Szabályok üledéksorokat mutattak ki a jurától a kainozoikumig.
Az Antarktiszi-félszigetet magas hegyek uralják, amik az Andok folytatásai. A félsziget 80%-án az Andokéval azonos gránit és gabbró alkotja, amik a kréta és tercier korszakok határán képződtek. A félsziget csücskéhez közel fekszik a James Ross-sziget, amin felső-miocénbeli bazaltkiömlés van, ami a harmadkori vulkánműködés bizonyítéka.
Nyugat-Antarktiszon két vulkanikus övezet különíthető el: az egyik a Byrd-vulkanikus ív, ez a Ross-tengertől az Eights-partig húzódik. Az íven működő harmadidőszaki bazaltvulkanizmust jól példázza a 3110 méteres Mt. Siple és az I. Péter sziget. A másik vulkanikus ív a McMurdo, ahol az egyetlen, ma is működő antarktiszi vulkán, a Mt. Erebustalálható, ami 4023 méter magas. A vulkán a Ross-szigeten fekszik, kettős kúpja van, a másik neve Mt. Terror. A pliocén-holocén korszakbeli vulkanizmus itt bazaltot, trachitot ésfonolitot juttatott a felszínre.
Az Antarktiszon több növény és állat leletére bukkantak (például Nothofagus és Lystrosaurus), amik bizonyítják, hogy a déli kontinensek egykor össze voltak kapcsolódva, illetve hogy az Antarktisz korábban alacsonyabb földrajzi szélességeken feküdt. Ez utóbbit bizonyítják a feketeszén-lelőhelyek is.
|