A legáltalánosabb definíció szerint a földrajzi Déli-sark a Föld forgástengelyének a Föld felszínét metsző két metszéspontja közül az egyik (a másik metszéspontja az Északi-sark).

Azonban a Föld forgástengelye a valóságban egy picit (néhány méterrel) mozog, ingadozik. Ezt az összetett mozgást pólusmozgásnaknevezzük, mely két fő alkotórészből áll: a különböző amplitúdójú és periódusú mozgásokat együttesen pólusingadozásnak, a pólus lassú, egyirányú eltolódását pedig pólusvándorlásnak nevezzük. (További részletekért lásd a földrajzi Északi-sarkot).

A földrajzi Déli-sarkpont világűrbe vetítése a forgástengelyt meghosszabbítva adja a csillagászati déli-pólust.

Jelenleg a Déli-sark fölött az Antarktisz, az ötödik legnagyobb kontinens terül el, azonban ez nem volt mindig így, a korábbi földtörténeti korokban a földkéreg lemezeinek vándorlása miatt a Déli-sark máshová esett. A Déli-sarknál a föld (a szikla) tengerszint közeli magasságú, azonban a jégsapka rajta átlagosan 3 kilométer vastag, ezért a jelenlegi felszíne nagy magasságban (2807 m) van.

A sarki jégtábla durván 2500 méter/év sebességgel mozog, így a Déli-sark pontos pozícióját, a jég felületéhez és a ráépített épületekhez képest időről időre fokozatosan módosítják. Ennek megfelelően a Déli-sark helyét jelző táblát és cöveket is minden évben áthelyezik.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés