|
Szárazföldi jég
Az Antarktisz belsejében található jég hóból származik, emiatt réteges szerkezetű. Az egyenetlen domborzat miatt a vastagága is eltérő. A legvastagabb jégtömegek a szerkezeti mélyedéseket temették el. A Byrd-medencében 4 km-t is meghaladó jégvastagságot mértek. Kelet-Antarktiszt is összefüggő jégmező borítja, a Vosztok kutatóállomás alatt 3700 méter a jég vastagsága, a Megközelíthetetlenség Pólusánpedig 2957 méter.
A jég átlagos vastagsága megközelítőleg 2000-2200 méter. Az antarktiszi jég térfogatát kb. 29 millió km³-re becsülik. ÖsszehasonlításképpenGrönlandon csupán 2,6 millió km³ jég van, az Alpokban pedig az összes gleccser össztömege 290 km³.
|
|
terület
(106 km²) |
térfogat
(106 km³) |
tömeg
(1015 tonna) |
közepes vastagság
(km) |
|
Antarktisz (belföldi jég + selfjég) |
13,6 |
28,2 |
25,4 |
2,2 |
|
Grönland |
1,7 |
2,7 |
2,4 |
1,6 |
|
Arktikus szigetek |
0,35 |
0,2 |
0,2 |
0,6 |
Sarki területeken kívüli hegyvidéki
és platógleccserek |
0,23 |
0,04 |
0,04 |
0,25 |
|
Föld összesen |
15,9 |
31,1 |
28,0 |
2,1 |
Az Antarktiszi jégmező kiterjedése kb. 13,3 millió km², míg az Északi-sarkot, a környező szigetvilágot és kontinensperemeket együttvéve is csupán 2,1 millió km²-nyi jég borítja.
A jég alól itt-ott előbukkan egy-egy eltemetett hegység csúcsa. Ezeket a magányos sziklaormokat az inuit nyelvből származó szóval nunataknak nevezik.
A belföldi jégnek két fő formája van, a gleccser és a jégtakaró.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés