Az aranytollú pingvin vagy sziklaugró pingvin (Eudyptes chrysocome) a madarak osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes)rendjébe, a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Az Antarktiszon, Chilében, Argentínában, a Falkland-szigeteken, Dél-Afrikában, Új-Zélandon és a környező szigeteken költenek.

Alfajai

• Eudyptes chrysocome chrysocome – Argentína és Chile déli részének környékén található szigeteken valamint a Falkland-szigeteken költ
• Eudyptes chrysocome filholi – a francia déli területek részét képező Kerguelen-szigetek és a Crozet-szigetek, valamint a Macquarie-sziget és az Auckland-szigetek területén költ.
• Eudyptes chrysocome moseleyi – Tristan da Cunha valamint a Saint-Paul-sziget és az Amszterdam-sziget területén költ.

Megjelenése

Magassága 55 centiméter, testtömege 3500 gramm. Feje, háta és szárnyai fekete színűek, hasa fehér. Nagyon hasonlít legközelebbi rokonára, a bóbitás pingvinre.

Életmódja

Hallal, krillel, planktonokkal, tintahallal táplálkoznak, élelmüket a tengerből szerzik. A többi pingvinhez képest jól mozog a szárazföldön is, szikláról sziklára ugrálva olyan magasra megy, ahol már nem érik el tengeri ellenségei. A madár 15–20 évig él.

Szaporodása

 

Eudyptes chrysocome

Az ivarérettséget legkorábban 6 éves korban éri el. A költési időszak július és november között van. Sziklás helyeken fészkelnek. A fészekalj 2 kékesfehér tojásból áll, de általában csak az egyik fióka marad életben. A tojásokon 35 napig, mindkét szülő felváltva kotlik.

Védettsége

 

Kitömött aranytollú pingvin a londoni Természettudományi Múzeumban.

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája veszélyeztetett fajként tartja nyilván. Jelenleg még több millió példány él belőlük, de ahalászat és a globális felmelegedés miatt számuk drasztikusan csökken.

2002-ben 298 000 pár aranytollú pingvin élt a Falkland-szigeteken, mely 2007-ben 210 000-re csökkent, ami 30%-os fogyás. 1932-ben még másfélmillió pingvinpárt számoltak össze, ehhez képest már 85%-kal vannak kevesebben.