Kormányexpedíciók
Az 1840-es években a bálnavadászok helyett már kormányok támogatásával indított tudományos expedíciók indultak Antarktisz felé.
A francia Dumont d'Urville által vezetett expedíció két hajóval, az Astrolabe és Zelée nevűekkel indult útnak. 1838-ban Dél-Amerika felől jövet bejárta a Weddell-tengert és az Antarktiszi-félsziget partjait. Két év trópusi vizeken való hajózás után 1840-ben Tasmania felől tért vissza és felfedezett egy új partot, amit felesége után Adélie-földnek nevezett el.
Az amerikaiak is indítottak expedíciót, Charles Wilkes vezetésével 1839-42-ben. Az általa feltérképezett, a 150° és 100° keleti hosszúságok között fekvő területeket Wilkes-földneknevezik.
1840-43-ban az angol James Clark Ross két speciális hajóval, a jég közötti hajózásra alkalmas Erebussal és Terrorral hajózott. Sikerült áttörnie az úszó jéghegyek között, és egy hatalmas jégmentes tengert fedezett fel. Ez a tenger, amit róla Ross-tengernek hívnak, a szárazföldbe legmélyebben benyúló tenger. Ross ugyanezen az úton fedezte fel az Antarktisz egyetlen aktív vulkánját, a majdnem 4000 méter magas Erebust. Az expedíciót végül egy 60 méter magas jégfal állította meg. Ez a Ross-selfjég.
|